Csapágy csere! Mutatjuk hogyan.

Csapágy cserélése
 
A gördülőcsapágy az egyik leggyakrabban alkalmazott gépelem, ami szinte valamennyi forgómozgást végző gép és berendezés nélkülözhetetlen alkatrésze. A különböző szerkezeti kialakítású gördülőcsapágyakat a XIX. század második felében, illetve az 1900-as évek elején fejlesztették ki. Általános elterjedésük azonban csak a gördülőcsapágy-gyártó üzemek kialakulásával indulhatott meg, amikor is a gördülőcsapágyakat jó minőségű és nagy tisztaságú anyagból, nagy pontossággal kezdték gyártani, biztosítva ezzel a terhelés alatti elmozdulás legkedvezőbb feltételeit.
 
Napjainkban már szinte naponta használunk olyan eszközöket, melyekben csapágy található. Az első ilyen eszköz, ami mindenkinek az eszébe jut a gépkocsi, de mindez igaz a motorkerékpárokra, hagyományos kerékpárokra. Mezőgazdaságban és bármilyen ipari területen is egy olyan alkotóelemről beszélünk, amely elengedhetetlen a működéshez, amikor csapágyakról és kenőanyagokról ejtünk szót. Háztartásokban sem idegen a csapágy jelenléte. Gondolunk itt olyan mindennapi eszközre, mint pl. mosógép, mikró, porszívó és egyéb eszközök.
Tekintettel arra, hogy a csapágy mozog, dolgozik, használódik is, így még a megfelelő karbantartás mellett is eléri egy idő után élettartama végét. Ez az élettartam mindenesetben véges, de nagyban függ ez az idő a karbantartástól, összeszereléstől és használattól. Annak érdekében, hogy az élettartamat kimaxoljuk, nem art prémium minőségű csapágyakat beszerelni, szakszerűen beszerelni és megfelelő összetételű, prémium minőségű kenőanyagokat használni.
 
De mi történik, amikor egy csapágy elromlik, elkopik és elérkezik a cserének az ideje?
Talán az egyik legáltalánosabb jelensége egy gyengélkedő csapágynak a zaj. Jellegzetes búgó hangja egyértelműen jelzi, hogy eljött a csere ideje. Ez egy használat közben észlelhető hang, mely különösebb ellenőrzés nélkül is észlelhető. A másik egyértelmű jele a kotyogás. Járműveknél pl. a kerék levegőbe emelésével azonnal észlelhető, a kerekek nem megszokott mozgása. Ilyenkor nem árt, ha pontosítjuk a hiba okát.
 
Gyakori jelenség, amikor a csapágy a tengelyre rászorul.
A tengelyre szorult csapágy leszedése egészen speciális feladat - gyakran inkább műveszet - lehet még egy szakképzett szerelő számára is, de talán nagyobb kihívást jelenthet azok számára, akik bármilyen korábbi tanács vagy tapasztalat nélkül egy házkörüli gépet szeretnének maguk megjavítani. Most összeszedtünk néhány praktikát, melyek segíthetnek a csapágyak eltávolításában.
  1. Csapágylehúzó
Barkácsüzletekben, autósboltokban beszerezhető ez a szerszám különböző méretekben. Működését tekintve egyszerűen használható szerszámról beszélhetünk. Gyakori a kettő, illetve három körmös lehúzó, de készletekben többféle funkciókkal elérhető. Az szerszám közepén található egy menetes szár, aminek a hegye összefeszül azzal a tengellyel, amin a csapágy található. Jellemzően ezeknek a tengelyeknek a végén található egy erre kialakított mélyedés, amibe a csapágylehúzó menetes szára beleilleszkedik és meggátolja az elmozdulást. A szerszám középre illesztését követően be kell akasztani a körmöket stabilan a csapágy hátoldalába és a menetes szár tekerésével el is kezdődik a csapágy lehúzása. Érdemes figyelni folyamatosan a csapágy mozgását, viselkedését, ugyanis előfordulhat, hogy nem indul meg. Normál esetben ez a megoldás gond nélkül működik.
 
Csapágy lehúzó
 
  1. Préselés
Vannak olyan csapágyak, melyeknek az össze- és szétszerelése is nagyobb, egyenletes erőt igényel. Ilyen esetben a csapágylehúzó nem igazán vezet eredményre, és nem árt, ha van más a tarsolyunkban. A csapágyegységet egy erre kialakított présbe helyezik és a lehúzóval ellentétben, itt nem a csapágyat éri erőhatás, hanem a tengelyt nyomja ki a csapágyból. Fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a folyamatra, hogy a tengely ne sérüljön.
 
Ezek azok az eljárások, melyek hatékonyan és biztonságosan elvégezhetőek. Semmiképp sem ajánlatos kalapáccsal vésővel és egyéb kéziszerszámokkal megpróbálni eltávolítani a csapágyat, és az sem art, ha előtte tapasztalattal rendelkező szakemberrel konzultálunk!
Természetesen találkozhatunk olyan csapágyakkal is, melyek viszonylag könnyedén eltávolíthatóak, viszont a másik véglet megnehezítheti a munkafolyamatot. Helytől, használattól és környezettől függően elképesztő módon rá tud szorulni tengelyére egy csapágy. Egy mezőgazdasági szerszám olyan csapágya, melyre csapódhat víz, sár, föld, illetve ütések is érhetik, eléggé összekorrodálhat az évek alatt.
 
Hidraulikus csapágy prés gép
 
Az 1 és 2-es pontban leírtak sem mindenesetben zökkenőmentes eljárások!
Lehúzás és préselés is lehet nehézkes. Egyrészt nem minden csapágyegységet lehet présbe helyezni, másrészt a csapágylehúzó nem feltétlenül eredményes. Viszont ezekben az esetekben egyéb módszerekkel, praktikákkal elő tudjuk segíteni az eredményt.
  1. Áztatás: Vannak akik hosszadalmasan, órákig, napokig áztatják a csapágyat olajos folyadékokban, annak reményében, hogy a tengely és csapágy közé beszivárgó olaj, csúszó hatást gyakorol a csapágyra. Ebben az esetben érdemes hígabb, vékonyabb olajat tartalmazó folyadékokat használni, hogy egyáltalán képes legyen beszivárogni az alkatrészek közé. Nem kizárt, hogy sikerhez vezethet ez a módszer, viszont az időveszteség miatt háttérbe szorul.
  2. Gyors lazítás: A gyors lazítás hasonlít az áztatásos módszerhez annyi különbséggel, hogy éppen azt az időt tudjuk megspórolni, amit az áztatással elveszíthetünk. Autósboltokban, mezőgazdasági boltokban, ipari termékek között találhatunk olyan folyadékokat, amik speciális összetétele miatt képesek percekben mérhető idő alatt a csapágy alá szivárogni és ezzel elősegíteni a lazulást. Természetesen ezek a termékek sem minden esetben működnek, illetve vannak gyengébb és jobb minőségű csapágylazító termékek, ezeket érdemes kipróbálni, akár többet is, hogy melyik a leghatékonyabb. Sok veszítenivaló nincs, ugyanis maximum fél óra alatt észrevehető hatást kell produkálnia.
  3. Indukciós melegítés: A folyadékos csavarlazítás önmagában ha nem sikeres, vannak még további lehetőségek. Mint tudjuk, a hőmérsékletváltozás velejárója az anyagok tágulása és zsugorodása. A fémek hő hatásárára tágulnak és ezt a tulajdonságot kihasználva érhetjük el a csapágy lehúzását. A folyamat lényegében egyszerű, viszont vannak bizonyos dolgok, amikre mindenképpen figyelni kell. Az első és legfontosabb, hogy közvetlenül láng nem érheti a csapágyat. A melegítés során használjunk indukciós melegítőt. Ezáltal elérjük, hogy a felmelegített csapágy belső mérete megnagyobbodjon és eltávolodjon a tengelytől. Vigyázz, mert ha nem indukciós melegítővel végzed el, hanem pl. hőlégfúvóval, akkor előfordulhat, hogy a tengely is hasonló hőt kap és akkor megközelítőleg azonos lesz a tágulás.
  4. Hő + kenőanyag: Néhány konkrét eljárást már ismertettünk a csapágy leszedésével kapcsolatban, hogy sikeres legyen a csapágy leszerelése. Ezeknek az eljárásoknak a kombinálása sem art, sőt bizonyos helyzetekben kizárólag ez lehet eredményes. Lényegében ilyenkor az eddigi praktikákat bevetjük. Legyen szó csapágy lehúzóval történő próbálkozásról, vagy csapágy préselésről. Mielőtt nekilátunk a csapágy eltávolításának, a csapágyat melegítsük fel – ha lehet indukciós eszközzel – és amikor megfelelően átmelegedett, illetve tágulás történt, akkor óvatosan próbáljunk kenőanyagot injektálni a csapágy és a tengely találkozásához. Ez a művelet rendkívül veszélyes, ugyanis a kenőanyag meggyulladhat, ezért semmiképp ne használjunk kenőanyagot izzó fémen. Megfelelő tágulást már 2-300 celsius fokos hőmérsékletnél is tapasztalhatunk. Mindenesetre ha ilyen módszert kell alkalmazni a csapágy levétel során, mindenképp legyen a közelben tűzoltó berendezés, illetve minden gyúlékony anyagot távolítsunk el a közelből.
 
Amennyiben a csapágy eltávolítás sikeresen befejeződött, úgy az új csapágy felhelyezés előtt kicsit sem art alaposan megvizsgálni a tengelyt, hogy a csapágy eltávolítás során keletkezett-e sérülés.
Az új csapágy felhelyezésének megkezdésekor alaposan ki kell takarítani a csapágyházat és ugyanilyen módon a tengelyről is érdemes eltávolítani minden szennyeződést annak érdekében, hogy a csapágy felhelyezése precíz és pontos legyen. A rosszul felhelyezett csapágy rövid idő alatt tönkremehet. További fontos tudnivaló a csapágy felhelyezés folyamatának kapcsán, hogy semmilyen ütés nem érheti a csapágy egyik részét sem, mivel egy-egy ilyen sérülés, akár alkalmatlanná is teheti a csapágyat a feladata ellátásában.
 
 
A gördülőcsapágyak be- és kiszereléséhez sokféle szerelőszerszámot fejlesztettek ki. A csapágygyártók szerelési- és karbantartási katalógusai részletesen bemutatják a szerszámokat és a szerelési eljárásokat. Szerelési módszerek típusai:
- mechanikus: kisméretű csapágyakhoz,
- hidraulikus: közepes és nagy csapágyakhoz,
- olajbefecskendezéses: közepes és nagy csapágyakhoz,
- melegítéses: közepes és nagy csapágyakhoz.
 
A szerelés közben a csapágyak gyűrűit közvetlen ütésekkel nem szabad sem a fészekbe, sem a tengelyre kényszeríteni. A legegyszerűbb szerelőszerszámok a szerelőhüvelyek, melyekkel belső- és külsőgyűrűk helyükre kényszeríthetők. A kényszerítőerőt kézi kalapáccsal, vagy sajtoló berendezéssel fejthetjük ki.
Hidegen történő szerelésnél gyakran alkalmaznak mechanikus és hidraulikus préseket az egyenletes sajtolóerő miatt. Szilárd illesztésű csapágybeépítésnél viszont célszerű a melegítéses technológiát alkalmazni. (Közvetlen, nyílt lángot használni tilos!) A csapágy felmelegítése fűtött olajkádban, száraz melegítődobozban, vagy indukciós melegítővel történhet. A beszerelt csapágyakat próbajáratással kell ellenőrizni. A jól szerelt csapágy nem zajos, nem melegszik túl (max. 100 °C).
 
Hidraulikus csapágylehúzó készlet
 
A csapágyak cserélése egyszerűen hangzik, viszont közel sem olyan egyszerű dolog. A csapágy élettartam maximális kihasználtságának érdekében, mindenképp szakképzett szerelőnek kell elvégeznie, másképp könnyen előfordulhat a helytelen összeszerelés.
 
Ez a leírás tájékoztató jellegű. Minden csapágy cserélése egyedi szituációkat szülhet, akár art almas sérülésekkel is járhat, ezért a szükséges szakképzés hiányában, mindenki forduljon szakemberhez.