Mandíner effektus a csapágyak esetében

Mindenek előtt két fontos dolgot szükséges tisztáznunk: első a mandíner szó jelentése, második a csapágyakat terhelő erők típusait. Az utóbbi ismeretében teljesen egyértelművé tud válni számunkra, hogy a mandíner miatt miért fontosak a megfelelő csapágy kiválasztása szempontjából ezek az ismeretek. 
 
A mandíner olasz és német eredetű keverék szó, amelynek leegyszerűsített jelentése visszapattantó labda, golyó. A mandíner a leggyakrabban a billiárdban használt kifejezés, amelynek során egy golyó visszapattanás miatt kezd mozgásba - akár az asztal széléről, akár másik golyó ütésének köszönhetően.
 
Ismerős jelenség lehet a mandíner a csapágy működése szempontjából is.
 
A csapágyterhelés az az erő, amely az egyik csapágygyűrűről (belső) néhány vagy az összes gördülőelemen keresztül a másik csapágygyűrűre (külső) átadódik. Az alkalmazási terhelések általában a tengelyre, majd a csapágy belső gyűrűjére, majd a külső gyűrűre kerülnek. 
 
A csapágyak számos különböző terhelési kombinációt támogatnak, de a legtöbb alkalmazási terhelés ebbe a négy fő csoportba sorolható:
  • Radiális terhelések
  • Axiális terhelések
  • Előtöltések
  • Centrifugális terhelések

Csapágy radiális terhelése és a mandíner hatás

Radial Load Animation a GMN Bearing USA-tól

A csapágy radiális terhelései olyan erők, amelyek merőlegesek a tengely forgási-tengelyére és párhuzamosak a csapágy sugarával. Néhány példa a csapágyra ható radiális terhelésre a vízszintes tengelyszerelvény, a fogaskerekek, a csigák vagy a vágószerszámok súlya. Működés közben a tengelyszerelvény sugárirányban rányomja a csapágy belső gyűrűjét, és a terhelést a gördülőelemeken keresztül a külső gyűrűre továbbítja, ahonnan mint egy mandíner, a terhelés csökkentett mértékben adódik vissza, vagy teljesen elnyelődik. A sugárirányú terhelések nem egyenlően és egyenletesen adják át az erőt a gördülő elemekre.

Általában az erő eloszlását haranggörbe alakban láthatja. A közvetlenül az alkalmazott terhelés alatt álló gördülőelem az, amelyik a legnagyobb erőt kapja. Ekkor minden egymást követő gördülőelem mindkét irányban egyre kevesebb terhelést ad át a másiknak.

A centrifugális terhelések egy alkalmazás forgási sebességéből (RPM) származnak. A nagy sebességű alkalmazások erőteljes centrifugális terhelést produkálhatnak, ami néha az alkalmazás maximális sebességének oka lehet. A centrifugális erő az a látszólagos erő, amelyet egy íves pályán mozgó tárgy érez, amely a forgás középpontjától kifelé hat, ám a mandíner hatás miatt a külső gyűrűről "visszapattannak" a gördülő elemek.

Egy forgó csapágyban a gördülőelemek és a külső gyűrű közötti kölcsönhatás centrifugális radiális terhelést hoz létre, a következőképpen:

  • A belső gyűrű forgatja a gördülő elemeket
  • A gördülő elemek a mozgást követve egyenesen akarnak haladni a forgásívet érintő pályán
  • A külső gyűrűnek arra kell kényszerítenie a gördülő elemeket, hogy a csapágy köríve mentén haladjanak tovább

A csapágy kiválasztásánál legyen figyelemmel a terhelésre

A centrifugális terhelések fontosak a csapágyak kiválasztásánál, mivel hatással vannak a csapágy élettartamára. Ha egy alkalmazás nagy sebességet igényel, fontolja meg egy kisebb golyós szögletes érintkező csapágy használatát, például a KH sorozatunkat . Egy másik lehetőség a csapágyas acélgolyókról kerámiagolyókra való átállás. Minden GMN szögletes csapágyunk és radiális golyóscsapágyunk kerámia golyóval is kapható. A kisebb és/vagy könnyebb golyók csökkentik a forgási tömeget, és ezáltal csökkentik az alkalmazás centrifugális terhelését.