Hogyan válasszon csapágyat?

 

Napjainkban már nincs olyan gép, vagy berendezés, ami ne tartalmazna valamilyen forgó, mozgó alkatrészt, vagy elemet. A csapágy ezen súrlódó felületek mozgását segíti elő és a különböző forgó tengelyek, illetve csapok alátámasztására és vezetésére szolgáló gépelem. Amennyiben az álló és mozgó felületek közé gördülő testeket helyezünk, akkor gördülő csapágyról beszélhetünk. Ha az érintkező elemek egymáson, vagy valamilyen kenőanyagon keresztül elsiklanak (csúsznak) akkor siklócsapágyról beszélhetünk. Csapágyak terén a terhelés tekintetében két féle csapágyat különböztethetünk meg. Létezik hordozó, amely radiális terhelést vesz fel és támasztó, azaz axiális terhelést felvevő csapágyról. A radiális terhelés során a csapágy sugár irányból kapja a terhelést, míg az axiális terhelés során a csapágy a tengelyirányból veszi fel a terhelést.

Gördülőcsapágy

A gördülőcsapágyaknál a forgó alkatrészek közé valamilyen gördülő testet helyezünk, ami lehet golyó, görgő, kúpos és tű kivitelben. A gördülőcsapágy előnye, hogy minimális a kenőanyag igénye, egyszeri zsírozással akár hosszú ideig is üzemelhetnek, gyorsan cserélhetőek. A hátránya, hogy pontos szerelés szükséges hozzá, érzékeny a szennyeződésekkel szemben, zajosabb a siklócsapágyhoz képest.

Amikor csapágyazásról beszélünk, akkor nem csupán a gördülőcsapágyról beszélhetünk, hanem több egymáshoz szorosan kapcsolódó együtt mozgó alkatrészről, mint tengely, csapágyház, tömítések (szimering) és csapágyrögzítő anyák. Továbbá nagyon fontos működést elősegítő elem a kenőanyag. A mai fejlett technológia mellett bármilyen gördülőcsapágy elkészíthető, és a csapágyakat nemzetközi szabványméret és típus szerint gyártják. A legelterjedtebb a görgős, tűgörgős és golyóscsapágy, ezen belül készülnek továbbá egysoros, kétsoros radiális, axiális terhelhetőségű és önbeálló csapágyak. Készülhetnek továbbá nyitott és zárt kivitelben. A nyitott csapágynál hátrányt jelenthet, hogy a gördülő alkatrészek közé könnyen kerülhet szennyeződés, viszont a kenés jobban kivitelezhető. A zárt csapágyakat érdemes olyan helyen használni, ahol nem igényelnek sűrű kenést, de szükséges a szennyeződés védelem.

Siklócsapágy

Olcsóbb, csendesebb, gyártásuk és szerelésük egyszerűbb, mint a gördülő csapágyaké, a szennyeződésekkel szemben is ellenállóbak. Továbbá nagy teherbírásúak és bármely méretben elkészíthetőek. Hátránya, hogy nagyobb a súrlódási tényező, több kenőanyagot és karbantartást kíván, állandó kenésre van szükség.

 

Fontos szempontok a csapágyak beépítése előtt:

-Milyen a terhelés iránya: axiális, radiális vagy mindkettő?

-Mekkora a terhelés mértéke?

-Milyen fordulatszámon működik?

-Milyen kenőanyagra van szükség, olaj vagy zsír?

-Nyitott vagy zárt kivitelű?

 

Érdemes kiemelni a csapágyak kenőanyagait, ugyanis a kenés hozzájárulhat az adott csapágy élettartamához. 


Mi a kenés feladata?

A kopás, súrlódás és az ezzel járó melegedés csökkentése, továbbá védelem a korrózió ellen.

A kenőanyag kiválasztása során érdemes a következő szempontokat figyelembe venni.

  • csapágyméret
  • csapágyterhelés
  • fordulatszám
  • szennyeződés
  • üzemi hőmérséklet

Hogyan választhatjuk ki az igényeinknek megfelelő csapágyat?

Rengeteg márkájú és különböző minőségű csapágyak találhatóak meg a piaci kínálatokban. A kiválasztás során először azt kell eldönteni, hogy mekkora lesz az igénybevétele.

Általános használat, kis igénybevétel során egy olcsóbb kategóriás csapágy is szóba jöhet. Amennyiben valamilyen használt berendezés karbantartásához, esetleg új berendezésekhez keresünk csapágyat, úgy a középkategóriás termékek megfelelőek lehetnek. Ha pedig biztosra szeretnénk menni és a szerelés költségesebb, akkor érdemes a legjobb kategóriából választani.

Alsó kategória: KBS, HCH, MGCS, KML, CX, MZ, GPZ, URB, KG

Közép kategória: ZVL, ZKL, MGM, KLF, FLT, DKF, PPL, IKL, BECO

Felső kategória: NACHI, FAG, SNR, KOYO, NTN, NSK, IKO, TIMKEN, SKF

A legnagyobb csapágy gyártó országok között tarthatjuk számon például az Japán, az Egyesült Államok, India, Németország, vagy Svédország iparát. Gyártási mennyiségben egyértelműen India és Kína a két legkiemelkedőbb és sokat a marketing érdekében befektető csapat, míg minőségben inkább a nyugati csapágy márkák bizonyultak tartósabbnak. Ezeknek a nyugati országoknak nem csak a csapágy témakörben kifejetett erősebb marketing tevékenysége adja az értékét, hanem a precíziós technológia. Hasonló technológia mutatkozik India egyes csapágy gyáraiban is, azonban a marketing gyengesége miatt nehezebben tudnak hozzjutni a nyugati piacokhoz.